Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Matus Márk :)) Gratulálunk! ...
    2009-03-13 16:44:37 (Megjöttem!)
  • Hegedűs Anna Sziasztok! Mi van Veled Manióka? Biztosan megszül...
    2009-03-12 11:47:11 (:))
  • Hegedűs Anna Szép, nyugodt és könnyű születést kívánok Neked, M...
    2009-01-10 22:31:48 (:))
  • Anyu és Apu Köszönöm a biztató szavakat,és nektek is BUÉK!!! ...
    2008-12-27 17:18:58 (Halihóóó)
  • Szusi Kedves Manióka! BUÉK Nektek és Anyucinak üzenjük, ...
    2008-12-26 22:56:02 (Halihóóó)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Sziasztok!

Mivel Anyu mostanában nem igazán bír aludni, úgy határozott, hogy születésem előtt csak ad még egy utolsó jelentést. :)

Én teljesen jól érzem magam itt benn, bár Anyu beszélgetéseiből, amiket másokkal folytat, na meg persze velem is, másra utalnak. Ma pontosan /mondjuk már elmúlt éjfél :)/ 38hetes baba vagyok. Egyre nehezebbnek érez engem is, na meg persze magát is, ami nem csoda, hisz szegénykémen 17kiló plussz van. :D   Kicsit nehéz kimondani! :)

Apu még mindig sehol! Szerintem már ez is sokkolja Anyut, hogy nagyon szeretne már vele lenni, pontosan 55napja nem látták egymást. Meg én se! :D   Szeretné már ha egy kicsit támogatná. Na nem úgy, mint valami beteget, hanem mint aki nemsokára kipottyantja a közös kislányukat. Apu azt ígérte a jövőhét végén érkezik, az még 7nap. Kevesebb, mint az 55, úgyhogy Anyunak mostmár nincs ok a rossz kedvre, de biztos úgy érezheti, hogy ez az egy hét egy örökkévalóság. Hát igazság szerint nekem is úgy tűnik, hisz érezni Anyu boldogságát, mikor Apu megöleli, az azért nagyon jó!!!! :D

Ennyi volna "utolsó belső" gondolatként. :)

Mostmár megpróbálom elaltani Anyut! :D

Pápá Mindenkinek!

message 2 hozzászólás Hozzászólok »

Szia Mindenkinek!

Nagyon rég írtam már, és gondoltam amíg Anyu hasában vagyok addig közlök néhány információt.

A helyzet elég sokat változott az elmúlt egy hónapban. Én és Anyu hazaköltöztünk Magyarországra, Apu viszont visszament az esős és zord Angliába. Szegénykém Ő most egyedül van abban a nagy házban, és sajnos karácsonykor sem tudott hazajönni. Sőt! Úgy néz ki szilveszterkor sem lesz velünk, ami azzal is jár, hogy az 1éves évfordulójukon se lehetnek együtt. :(  Anyunak nagyon hiányzik Apu, nagyon sokat sír, és ezt Én is érzem. Valami nem stimmel. Senki nem szeretgeti Őt, meg engem se, és már nagyon rég hallottam Apu hangját. Nagyon hiányzik nekem is, bár Ő ezt nem hiszi, hogy nekem lennének ilyen érzéseim. Anyu szerint vannak. Én is érzem ám, ha Anyu szomorú, mert akkor a hangja is megváltozik, meg akkor a Mamiékkal se beszélget, és még sétálni se visz el. Remélem minél hamarabb hazajön, mert ez az állapot ... hogy őszinte legyek ... elviselhetetlen. Rossz "érezni", hogy Anyu nem boldog!

Amúgy velem minden rendben, úgyahogy. Anyunak kemény a pocija, sokat kell pihennie. A doktorbácsi szerint már "leszálltam". Én is érzek valami "leszálló érzést", mert már nem fenn van a fejem, hanem ott lenn ... alul ... olyan furcsa érzés, Anyu mostanában már nem a fejemet simogatja, hanem a fenekemet. :)

Anyu szerint nemsokára kifogok jönni. A doktorbácsi azt mondja, január 26.-án kellene a világra jönnöm, de Anyuci azt mondja, január 10.-e előtt Én bizony kint leszek.

Szokott küldeni Apunak képeket "rólam", de már csak külső képeket lehet rólam készíteni, hisz már olyan nagy vagyok, hogy nem férnék rá, csak 3 képre. :)  A külső képek hatására Apu mindig csak azt kérdezi, hogy meddig hízol még Anyu? :D

Hát ennyi történt, nem sok, a legközelebbi jelentésben már azt fogom írni, hogy : "ITT VAGYOK!"  :)

Addig is puszi mindenkinek, valamit Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

message 2 hozzászólás Hozzászólok »

Sziasztok!

Újra itt vagyok. Igazából végig itt voltam ám, csak a megfelelő pillanatra vártam, hogy írhassak nektek. 

Ami az elmúlt időszakot jellemzi az nem más, minthogy Én és Anyu egyre nagyobbak lettünk. Rajtam még nemigen, de Anyun annál inkább láthatóvá válok. Csak úgy gömbölyödök ki Anyu pociján. Apu szerint, mintha egy görögdinnyét ragasztottak volna Anyu hasára. :) De hát Én nem csak egyszerű kis görögdinnye vagyok. Apu biztos csak viccel.

Előszeretettel viccelődik még Anyun is, aki ennek nem igazán örül, mert ugye egy Manióka némi súlytöbblettel jár. Nem tudom Apu miért hiszi, hogy az lenne a normális, ha Anyu még mindig csak 50kg lenne. Anyu megígérte neki, hogy miután Én kint leszk, újra az a karcsú nádszál lesz, mint annak előtte.

A legnagyobb hír, ami jelenleg mozgatja a családom, hogy Anyu hétfőn hazaköltözik Magyarországra. Nem szívesen teszi, mert nagyon fog neki hiányozni Apu, meg persze nekem is, de mindkettőnk egészsége érdekében Anyu azt szeretné, ha Magyarországon jönnék a világra, nem pedig angolföldön. Otthon mindenki nagyon vár minket, bár Anyu szíve nehéz, a gondolat, hogy Aputól távol leszünk... Apu is hasonló gondolatokkal küzd, de így lesz jó most nekünk. Anyu megígértette Apuval, hogy az első karácsonyukat közösen ünneplik, és hazautazik majd. Apu a munkától tette függővé a dolgot, de szerintem annyira fogunk majd neki hiányozni, hogy amint csak tud, repül majd hozzánk. Vagy gurul. Ha sok lesz a karácsonyi ajándék. :)

Anyu azért megkérte Aput arra is, amikor karácsonykor újra találkoznak majd, ne nevessen olyan nagyot rajta, már hát akkor ugye már jóval nagyobb lesz mint most, és azért ezt előszeretettel mondogatja neki mostanság is. 

Egyébként jelenleg 29hetes baba vagyok, kb. 1,2kg, és 26cm. Sokkal nagyobb leszek ám 11hét múlva, majd meglátjátok. :)

Most búcsúzom tőletek, hamarosan újra itt leszek.

Üdvözlet mindenkinek

      ...nem szokványos! :)

  Tudjátok kedves mindenki ,mivel őfelsége az első kisbabám ,nem nagyon tudtam még lekezelni az újdonságokat!

Kezdődik pl. annál a pontnál ,amikor kedves nagyManió (az anyukanéni) egy nap remegve beállítoot a munkahelyemre és a kezembenyomta a terhességi tesztet amin az ált "terhes"!

Hirtelen elszégyeltem magamat ,mert annyira váratlanul ért,hogy nem tudtam kimutatni az érzelem semmilyen formáját!...Leblokkoltam.. :)

Az ezt követő napokban ,gyors egymásutániságban csináltattam Manióval még 3 tesztet,hogy tuti-tuti biztos legyek a jövőmet illető változások bekövetkeztében!

Vonalak ám mindenféle szövegek,színek!TERHES LETT IGAZIBÓL! :))

Na ,ezt elkellett meséljem mindenkinek,akik természetesen a babonám ellenére miszerint ahhoz gratulálunk ,ami már megvan ,mindenki szépen sorban gratulált ,ami az otthonlétünk alkalmával hajnalba nyúló ,szégyenletes tivornyákba és és pohárfenéki bölcseletekben teljesedett ki! (nem vagyok rá büszke ,de olyan jó volt!) :)

 A teszetek ellenére is szkeptikusan álltam és szemléltem minden nap a kedvesem síma feszes hasát!

"-ott tuti nem lakik senki!" mondogattam ,mígnem egy napon bementem Manióval egy ultrahangra!

Na sejtheteitek!Mint egy 4 éves gyerek a scoobydooo rajzfilm előtt!Tátott szájjal ,némán bámultam a sötétben a monitoron ,az akkor még megállapíthatatlan nemű kis lényt ,aki mint utólag kiderült LÁNY! :)

Ekkor sikerült csak feldolgoznom és tudatosítani ebben a makacs öszvér fejemben,hogy már IGENIS ÉS 3-an VAGYUNK!

Nekem ez így ment ,vagy nem ment!:)

 

  A következő ezután amit nehéz (volt) megszokni,az az ,hogy nehogy agyon nyomjam a kis pocaklakót Anyában!

Még csak a kezem súját sem merem a hasán felejteni este vagy nappal pár röpke percnél tovább!

Furi!

...... fura érezni,hogy van ott bent egy kis emberke !Néha mikor a Manió hasán van a kezem ,elképzelem ,hogy belülről a kislányom érzi ,hogy hol van a kezem és szépen óvatosan odasimítja az arcocskáját a kezemhez !

Talán kicsit szentimentális vagyok ,de mindenki más és ez a másság engem most duplán boldoggá tesz !Az én álmom minden nappal egyre kézzelfoghatóbb bizonyítéka a valóságnak! :)

 

  Végezetül itt van a sex a terhes párommal ,aki immáron nem az a mozgékony,karcsú virágszál mint annak előtte!

Kövezzetek meg érte,de valahogy nem jövök így olyan könnyen izgalomba!Soha nem szerepelt az álmaimban a terhes sex,soha nem is vágytam rá és azt gondolom ,nem is fogok!

Tudjátok amikor összeér a pocakunk közben, engem ez a pillanat teljesen kizökkent az egyébként mindíg kéjjes percekből!Ettől a pillanattól kezdve leállok ,begondolkodom és (lőttek) az egésznek!

DE!természetesen megvan mindenre a gyógyír,mint erre is! ;)

ha mégsem vállik be...hát kánya bánja! ..... Megvárom 10. hónapot és akkor.... :)

 

  Köszöntem kedves figyelmeteket ,kívánok mindenkinek örömökben és felejthetetlen élményekben gazdag anya,apaságot!

A teljesség igénye nélkül : egy apa ;)

Sziasztok!

Úgy láttam az idő jól eltelt, és gondoltam illő lenne mostmár valami hírt hallatni magamról.

Az elmúlt 3hétben lényegében elég sok minden történt velem. Például egyre jobban kezdem hallani Apuék hangját, a körmeimet is szép lassan megnövesztettem, és nagy sebességgel elkezdtem "hízni". Rajtam ugyan ti nem láthatjátok, de Anyun annál inkább. Kb már 7-8kilót felszedett, de ez csak jó hír nekik, mert így tudják, szépen növögetek a pocakban. Apu szereti Anyut viccelni vele, hogy milyen kis gömböc, meg hogy úgy néz ki mint a tojás a tojástartóban, de Anyu nem haragszik meg érte. Együtt nevenek. A legjobban azért mégis azt tartják murisnak, mikor Anyu a hátán fekszik, én meg fordulok épp, vagy csak úgy játszadozom itt bent, és kinyomom a hasát. Én nem érzem, hogy nyomnám Őt, csak hogy egyre kisebb a hely idebenn. Apu kicsit fél Anyu hasának simogatásától(vagyis az Én simogatásomtól), attól tart , hogy összenyom, de Anyu megnyugtatta Őt, nem történik semmi bajom, merthát ott van a magzatburok, meg ez a fincsi kis vizecske, ami megvéd engem.

Tegnap történt, hogy épp a nevemet vitatták, és az én véleményemet is kikérték. A kérdés egyszerű volt, ki adjon nekem nevet. Apu végig jó közelről beszélt hozzám (biztos rátette a száját Anyu hasára), és mikor azt kérdezte, hogy "Én?" , akkor Én egy határozott rúgással jeleztem, hogy igen. Pont az arca volt ott, de nem megrúgni akartam, csak megsimogatni, és jelezni neki, hogy adjon nevet nekem Ő. Bár tudom, hogy úgyis megkérdezi Anyu véleményét is.

Egyébként jól telnek a napjaim Anyu hasában, mindig kapok rendesen enni, meg inni. Szeretek itt lenni, bár egyre jobban érzem, hogy közeledik az idő a kibújásra. Én is nagyon várom már, de egy kicsit azért félek is. Anyu is fél egy kicsit. Mondta. Nem tőlem, csak a folyamattól, amikor kijövök belőle. Biztosítottam róla, hogy rajtam nem fog múlni, hogy minden rendben menjen, és Ő is ugyanezt mondta nekem. :) Anyu azt is tudja, hogy Apu végig mellettünk lesz majd, segít mindenben amiben csak tud, hogy érezzük mennyire szeret bennünket, és azzal hogy Ő is részese a találkozásunk első pillanatának. Remélem ha kint leszek akkor is ellát ilyen sok minden jóval. :)  Abban mondjuk már most is egészen biztos vagyok, én Én leszek az egyetlen kis szemük fénye, és hogy a világon mindennél fontosabb leszek nekik. (Meg majd persze az öcsikém is később.)

Mivel már elég nagy a pockja Anyu kissé nehezebben mozog, szerintem mint egy pingvin úgy mehet. :) A munka is kicsit nehezebbé vált számára, de már nincs sok hátra. Az utolsó munkanapja november7.-én lesz. A munkatársai is mindig kérdezgetik, hogy hogy van, meg persze hogy Én hogy vagyok. Azt is megkérdezték már, hogy Apu örül-e nekem, Anyu azt válaszolta, hogy természetesen igen!

Nem csak a munkatársai kérdezgetik folyton Anyut, meg Aput, hanem a nagymamiék, a nagynénéim, meg az unokatesóim. Mindenki nagyon vár már! Sztár leszek! :)

Búcsúzom, de nemsokára visszajövök, és újabb izgalmas híreket mondok nektek!

Pusszantás mindenkinek! :)

twitteriwiwfb

Blog info

A mi kis Maniókánk

A születendő kis Maniókáról, későbbiekben a fejlédéséről, és mindenről ami Ő.

Gyermekek

Gál Maja
child_37
508 hetes, 3 napos
68 cm, 7520 g
Fejlődés »