Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Matus Márk :)) Gratulálunk! ...
    2009-03-13 16:44:37 (Megjöttem!)
  • Hegedűs Anna Sziasztok! Mi van Veled Manióka? Biztosan megszül...
    2009-03-12 11:47:11 (:))
  • Hegedűs Anna Szép, nyugodt és könnyű születést kívánok Neked, M...
    2009-01-10 22:31:48 (:))
  • Anyu és Apu Köszönöm a biztató szavakat,és nektek is BUÉK!!! ...
    2008-12-27 17:18:58 (Halihóóó)
  • Szusi Kedves Manióka! BUÉK Nektek és Anyucinak üzenjük, ...
    2008-12-26 22:56:02 (Halihóóó)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Sziasztok!

Újra itt vagyok! Vagyis még mindig! Nagyon sok minden történt velem az elmúlt 3hétben. A legnagyobb dolog mindenki számára az a bizonyos "nem" kérdés. De haladjunk csak sorban.

Mint írtam is nektek, Anyu és Apu Magyarországra készülnek. A várva várt nap el is jött, nagyon izgultak mind a ketten. Apu azért, hogy minden rendben legyen az autóval, meg Anyuval, Anyu meg azért volt izgalomban, hogy Apu nem aggódjon, bírja majd a hosszú utat, és természetesen azért, hogy Én is jól viseljem a 20órás kocsikázást. Megnyugtatok mindenkit, minden teljesen rendben ment.

Nagyon jól telt az első hét, Anyu és Apu találkoztak a rokonokkal, a barátainkkal, és élvezték a napfényes Szeged adta örömöket. Persze Anyu kicsit korlátozva, de Apu bepótolt helyette mindent. :-)

Nagymamiék nagyon örültek, hogy végre láthatták Anyu gömbölyödő pocakját, amiben Én napról-napra szépen növögetek. Beszéltek is hozzám valamit, de nem nagyon értettem, kicsit még összefolynak a hangok, és különben is, jelenleg még Apu és Anyu hangján kívül más nem nagyon érdekel. :-)

Akkor a lényegre is térnék. :-)  A doktorbácsi csak a második héten tudott fogadni bennünket, már nagyon izgult mindenki. Apu el is kísérte Anyut, mert minél hamarabb szerette volna tudni a tényállást. El is árulom nektek: KISLÁNY vagyok. Az igazság az, hogy az első pillanatban Apu nem volt boldog a hír hallatán. Nagyon szerette volna, ha kisfiú vagyok, de Anyu megígérte neki, hogy majd a tesóm fiú lesz. Még azt is mondta neki, hogy minden kislány az apukájára hasonlít, meg hogy a kislányok jobban apásak, mint a kisfiúk. Anyut kissé elszomorította Apu rossz kedve, de annak mind a ketten örültek, hogy teljesen egészséges vagyok, szépen fejlődöm, és egyfolytában mozgok Anyu hasában. Ezt már Anyu is észrevette pont a doktorbácsi látogatása előtti napon. Nagyon örült neki, az első pillanatban kicsit meglepődött, mert nem érzett még ilyet, de Én csak jelezni akartam neki, hogy itt vagyok, és már Én is szeretnék vele találkozni. Másnap elmentünk egy másik doktorbácsihoz, aki 3dimenzióban mutogatott Anyuéknak. Remélem észrevették, hogy milyen örömtáncot járok, hogy ilyen nagyon szeretnek, pedig még benn vagyok. Ez a doktorbácsi is azt mondta, kislány vagyok, és Apu már kezdett is megbarátkozni a gondolattal, hogy két nagyon szép csajjal fog majd együtt élni, és mind a kettő csak Őt akarja. :-)  Csak hogy fokozzuk még a bizonyítást, a harmadik nap Anyu valamilyen genetikai ultranagra "vitt", ahol a doktorbácsi azt nézte meg, hogy meg van-e mind a 3kezem, és mind a 4lábam. :-) Igen meg van mind, és Ő is azt mondta, hogy rózsaszínre fessék Apuék a szobámat. :-)

Az otthon töltött két hét alatt Anyu (szerintem Én), felszedett 3kilót. Apu azt mondta neki, hogy olyan, mint a tojás a héjában. Ezt én nem nagyon értettem, de Anyu biztos tudta, mire gondolt.

Gyorsan elszaladt a két hét, nem nagyon akartak visszajönni ebbe az esős Angliában, de Anyunak még egy kicsit dolgoznia kell, meg persze Apunak is, de már csak cirka 2hónap, és Anyuval hazamegyünk. :-)

Aztán jöhet a vásárlás, sok apró kis ruhácska nekem, meg ágyikó, meg pelenka, meg cumi, meg minden, amire majd szükségem lesz, mikor kibújok. Anyu egyik barátnője egy baba boltban dolgozik, és tőle kért tanácsokat, hogy miből mennyit, és hol érdemes majd venni.

Apu megfázott az úton, Anyu ápolgatja, szegénykém lázas, meg köhög, és az orra is folyik. Mind a ketten remélik, hogy Anyu nem kapja majd el, mert most nem szabad neki minden féle gyógyszert szednie.

Anyu ma volt az angol doktornéninél, megnézett engem Ő is, és szerinte is minden rendben van velem, meg Anyuval is.

Azt hiszem mindent elmondtam nektek, nemsokára újra jelentkezem, újabb hírekkel.

Puszilok mindenkit, vigyázzatok magatokra,és növögessetek ti is szép nagyra.

 :-)

 

message 2 hozzászólás Hozzászólok »

Sziasztok!

Úgy hallottam valaki már érdelődött utánnam, gondoltam hát írok pár sorocskát.

Ez az időszak várakozással telik Anyuéknak, meg doktornénihez való járással, mert Én még nem akarok kibújni innen. Csak növögetek, meg hallgatom  körülöttem a hangokat, ismerkedek Anyu és Apu hangjával. Anyu is növöget... Apu meg kineveti, de így is nagyon szereti őt, mert tudja, tőlem hízik.

Jelenleg nem csak velem kapcsolatban van nagy várakozás, hanem mert Apuék szombaton Magyarországra utaznak, vagyis Én is, de Ők már nagyon várják. Már egy hete csak erről beszélnek. Remélem jól bírom majd az utat, mert hát autóval megyünk, kicsit hosszú az út, és nem okozok majd sok gondot Anyunak. Mindenki nagyon vár már minket! Olyat hallottam Apuéktól, hogy nemrég született egy kisbaba a baráti körbe, és majd azt is meglátogatjuk. Anyu izgul, mert rég nem látott már olyan pici babukát, és majd megfogni...  Azt mondta neki a kisbaba anyukája (A kisbaba neve Dóra, az anyukája pedig Anió.), hogy majd gyakorolhat rajta Anyu. De Ő nem gyakorolni szerente már, hanem engem a kezében tartani, és szeretgetni, meg dajkálgatni, és nézegetni, szóval ilyenekre vágyik már. Apu is mindig kérdezgeti, hogy mikor jövök már, Anyu meg felvilágosítja, hogy január 24.-én (+- 4nap) :-)

Azért is várja már mindenki ezt az utazást, mert otthon aztán minden kiderül. A magyar doktorbácsi megmondja majd Anyunak és Apunak, mi a helyzet kuki-punci téren. :-)  Anyu még mindig úgy érzi kisfiú vagyok, bár nem tudom honnan lehet ezt érezni! :-)  Apu meg tudja, hogy neki csak kisfia lehet. Nem értem őket. Miért lottóznak? Egy hét, és minden kiderül.

Ígérem nektek is beszámolok majd az otthon (Magyarországon) történt eseményekről.

Addig is mindenkinek szép napocskát kívánok!!!

 

 Sziasztok!

Újra itt vagyok, bár nem sok minden történt az elmúlt két hétben.

Anyu más sokkal jobban érzi magát reggelente, bár a doktornéni azt mondta neki, az alacsony vérnyomása miatt néha szédeleghet. Szokott is nála jelentkezni, de szerencsére csak néha. Azzal viszont még nem nagyon tud mit kezdeni, hogy néhány ruhája nem jó rá. Nagyon hamar elkezdett nőni a pocakja, pedig még csak 14+6 hetes vagyok. Már szemmel jól látható, amit növök a pocakjában. :-)

Amióta Apu látott az ultrahangon, azóta sokkal jobban figyel rám. Beszél hozzám, megsimogat, csinál nekem reggelit. Szokta mondani Anyunak, hogy ezt most nekem küldi. Aranyos Apukám van, ugye?!

Sok néni és bácsi szokott kérdezni Anyutól meg Aputól, mindenki kíváncsi rám! A rokonság is érdeklődik, főleg a kisfiú - kislány kérdés igzgatja Őket nagyon. Üzenem nekik, kitartás, még 1 hét, és minden kiderül. Bár Anyu csak 3hét múlva megy doktorbácsihoz, hogy megmutatsson engem, majd akkor meglátjátok, hogy mim van. :-)

 Most csak ennyit üzenek nektek, minden kis- és nagybabának szép napot kívánok. Meg persze az anyukáknak és az apukáknak is!

 

message 2 hozzászólás Hozzászólok »

 Üdv mindenkinek!

Igazság szerint én még nagyon picike vagyok. Olyan nagyon picike, hogy anyu meg apu azt sem tudja kisfiú vagyok-e vagy kislány. Anyunak azt mondták, hogy 2hét múlva már megtudhatják, hogy rózsaszín kis ruha kell-e majd, vagy kék.

Apu azt szeretné, ha kisfiú lennék kék szemekkel, anyu meg mindenkinek azt mondja, hogy Ő csak azt szeretné, hogy egészséges legyek.

Anyu nagyon sok néninek és bácsinak megmutatta a legújjab képet rólam, és mindenki szerint kisfiú vagyok. Nem tudom honnan látják, még a doktornéni sem tudja. Majd megmondom, ha kibújtam. :-)

Anyu és apu nagyon szerettek volna engem, és nem is okoztam nekik csalódást, gyorsan megvalósítottam az álmukat. Amikor anyu megmutatta apunak a pozitív tesztet, Ő nagyon örült neki. Anyu még az öröm könnyeit is meglátta apu szemében. Igaz Ő sokáig nem hitte a dolgot, de nem azért mert nem akarta, hanem mert furcsa volt számára az új helyzet. Aztán mikor anyu először hazarepült a magyar doktorbácsihoz, és egy képpel tért vissza, na akkor már hitte. A következő alkalommal, az angol doktornéni csinált rólam képeket, akkor apu is jelen volt, és szeme-szája tátva maradt. Én meg csak pózoltam neki...  :-)

Anyu és apu már most nagyon büszkék rám, nagyon szeretnek, és várják a találkozást. Én is nagyon várom, bár élvezem itt bent ezt a vizecskét, meg anyu pocijában jó meleg van, és Ő vigyáz rám.

Apu és anyu megpróbálták elmondani lehetőleg minden rokonnak,ismerősnek (most már az enyémek is), hogy jövök, és Ők is várnak engem. Nagymamik, nagypapik, nagynénik, nagybácsik, unokatesók, dédimami, dédipapi, .... , és még sokan mások.

Elsőnek ennyi jutott eszembe, hamarosan jelentkezem friss információkkal.

Addig is üdvözlet minden kis és nagy babatársamnak!

message 4 hozzászólás Hozzászólok »
Előző | 1 | 2 | 3 |
twitteriwiwfb

Blog info

A mi kis Maniókánk

A születendő kis Maniókáról, későbbiekben a fejlédéséről, és mindenről ami Ő.

Gyermekek

Gál Maja
child_37
516 hetes, 1 napos
68 cm, 7520 g
Fejlődés »